Vasárnap reggel kádban kávézás közben felhívtam Nyuszi M.-t és elkávéztunk-csevegtünk. Miután letettem, jöttem rá, hogy anyák napja van. Gyorsan visszahívtam, és mondtam, hogy Mama, isten éltessen. És ő mondta, hogy engem is. Olyan furcsa, mikor az ember anyja felköszönti anyák napján.
Aztán rá egy napra megint felhívtam Nyuszi M.-t hogy felköszöntsem születésnapom alkalmából. Ilyenkor mindig vitatkozunk, hogy kit is kell felköszönteni. És nem tudom meggyőzni, hogy igazából neki jár a köszipuszi, mert ugyan hogy is lehetne nekem születésnapom nélküle?
Imre és Miki elképesztően szép Tancinénik által készített ajándékokkal leptek meg. Miki, a sármőr pl. egy saját szívalakú papírmassé képkeretbe illesztett portréval. Imre pedig egy gyönyörűen dekorált fakanállal. Cipész meg maradjon a kaptafánál:)
És délután a következő monológot hallhattam a részükről: "Anya, hogy te milyen jó vagy, mindent megteszel, hogy jó legyen nekünk, és még mákos sütit is vettél". Hát szerénytelen leszek. Tényleg vettem mákos sütit.
Hozzászólások