Ebattákról

Ebattákról, vagyis Imréről aki 1998-ban, Miklósról, aki 2000-ben és Gábor barátról, aki 2008 júniusában született. Az egyik csodabogár, a másik nagyfülű és a harmadik egész egyszerűen egy hős.

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Hozzászólások

  • Szorsa: Szia! Szóval olvastál, nem is tudtam. Bezárt, de meghívóval tudod olvasni továbbra is, csak kell e... (2011.02.19. 16:31) Le a pelenkával
  • ildiko78: Szia a harmadik gyerkőcnél én is meguntam a papírpelust, moshatóra váltottunk ha érdekel szívese... (2011.02.18. 08:24) Le a pelenkával
  • misspony: Hogy én mennyire örülök Nektek!!!!!!!!!! Mikor dolgoztam, naponta jöttem megnézni, vannak-e hírek... (2011.02.14. 10:43) Le a pelenkával
  • tsetten: Szia Rencsi, köszönöm! Szia Orsi, olvastalak, amíg be nem zártál, most is zárva vagy? (2011.02.12. 20:17) Szüléstörténet, Geréb Ágnesnek dedikálva
  • szorsa: Kedves asszonytársam! Nagyon meghatódva olvastam az írásodat! 6 otthonszületett fiú gyermekünk va... (2011.01.26. 12:53) Szüléstörténet, Geréb Ágnesnek dedikálva
  • Utolsó 20
br

Legjobb barátaink az állatok

2009.10.31. 10:36 tsetten

Mint a karikacsapás

Címkék: imrológia mikisztán

Sok-sok pozitív élmény volt mostanában a suliban. Imre begyűjtött még egy románmókust, és kapott pirospontokat is. Annyira jó látni, hogy örül neki, és motiválja. Miki csak a zöld pontig jutott el, és ezt nagyon nehezen élte meg. A steppes osztályok ugye arról szólnának, hogy nincs osztályozás. És tényleg nincs jegy, viszont - mint írtam - rengeteg más értékelő eszköz van. Ami egyfelől jó, mert motiválja őket. Másfelől meg semmibe veszi azt a steppes alapelvet, hogy nem a versenyeztetéssel ösztönzi a gyerekeket. Mikiéknél a román felmérő ki volt téve az asztalra egy reggel, kijavítva, és a gyerekek egymás dolgozatait is silabizálva minősítették egymást. Miki jóval a többiek alatt teljesített, és nagyon rosszul esett neki ez a méricskélés. Ráadásul még százalékban is meg volt adva, az amúgy jeggyel nem ellátott dolgozat eredménye: 73 %, 51% stb. Sajnáltam nagyon szegényt a szégyenével, és tudtam, hogy ez a rossz élmény azért segít majd neki felzárkózni. Ráadásul én is elbaltáztam a dolgot, mert van a fejemben egy kép, hogy a gyereknek mit kéne tudni, és nem vetem össze azzal, hogy mit kér az iskola. Pl. szerintem fontos lenne, hogy az alapszavakat ismerje románból, és tudjon alapszinten társalogni. Az iskolában viszont, ha a szinonímák a lecke, akkor arra koncentrálnak. Ha az ellentétes értelmű szavak, akkor arra. És tanulják az egyáltalán nem alapszavak pláne nem alapszó szinonímáját. Hát persze, hogy Mikulás nem volt képben, amikor én itthon mind azzal macerálom, hogy "kérek egy kenyeret" "szomjas vagyok", "esik az eső". Imre esete azonban arra enged következtetni, hogy mégsem az én taktikámmal van baj. Igaz, hogy az elmúlt években nem teljesített jó románból, de mostanra kezd az itthon felépített rendszer működni, összeállni benne a szavak és a szabályok. És ha tényleg biztonsággal használja a nyelvet, akkor előbb utóbb az amúgy nem társalgásbarát iskolai programmal is kiegyezik.

A lényeg a lényeg, most jövök rá mennyire nagyon fontos, hogy önbizalmuk legyen, és hogy legyenek elvárásaik magukkal szembe. Ne én kérjem őket a teljesítményre, hanem ők maguk jelöljenek ki célt, és azt saját elhatározásból kövessék

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ebattak.blog.hu/api/trackback/id/tr611488427

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása