Ebattákról

Ebattákról, vagyis Imréről aki 1998-ban, Miklósról, aki 2000-ben és Gábor barátról, aki 2008 júniusában született. Az egyik csodabogár, a másik nagyfülű és a harmadik egész egyszerűen egy hős.

Naptár

július 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Hozzászólások

  • Szorsa: Szia! Szóval olvastál, nem is tudtam. Bezárt, de meghívóval tudod olvasni továbbra is, csak kell e... (2011.02.19. 16:31) Le a pelenkával
  • ildiko78: Szia a harmadik gyerkőcnél én is meguntam a papírpelust, moshatóra váltottunk ha érdekel szívese... (2011.02.18. 08:24) Le a pelenkával
  • misspony: Hogy én mennyire örülök Nektek!!!!!!!!!! Mikor dolgoztam, naponta jöttem megnézni, vannak-e hírek... (2011.02.14. 10:43) Le a pelenkával
  • tsetten: Szia Rencsi, köszönöm! Szia Orsi, olvastalak, amíg be nem zártál, most is zárva vagy? (2011.02.12. 20:17) Szüléstörténet, Geréb Ágnesnek dedikálva
  • szorsa: Kedves asszonytársam! Nagyon meghatódva olvastam az írásodat! 6 otthonszületett fiú gyermekünk va... (2011.01.26. 12:53) Szüléstörténet, Geréb Ágnesnek dedikálva
  • Utolsó 20
br

Legjobb barátaink az állatok

2011.02.12. 14:21 tsetten

Külön értesítés helyett

Címkék: gábor ágnes imrológia mikisztán

Megint itt vagyok. Nem szabadkozom, az elmúlt három hónap nem a blogról szólt, fejben persze jegyzeteltem, de a fejbejegyzetek elúsznak, ahogy a román mondja "a szombat vizén" (sose értettem ezt a mondást, de mindig kedvvel használom, ha nyugtázom, hogy valami bizony nem lesz meg).

Az időm nagy részét nem a gyerekek viszik el, hanem a három folyamatos munka, mit görgetek,  a gyerekekkel való foglalkozás kikapcsolódás-kategória. Ágnes végtelenül türelmes, mosolygós jó lélek, sokszor arra gondolok, azért ilyen jó, mert tulajdonképpen nem is egy, hanem két lelket képvisel itt a földön. Nagyon igényli a kommunikációt, sokat gőgicsél, hálásan mosolyog, ha beszél az ember hozzá. Kapaszkodva felül, megfogja a tárgyakat ha a kezébe adom, hátról hasra, hasról hátra jól fordul. De ismétlem, a legfőbb tulajdonsága, hogy egy hihetetlen nagy léleknyaláb a lány, akinek a testiekre sem lehet panasza. 7 kilogrammot elrúgta, ami azt jelenti, hogy havonta több, mint egy kilót hízott. Szopik egyelőre, mással nem is kínáltam, majd március végén nekifutunk a hozzátáplálásnak.

Gábor elképesztő változásokon ment át az utóbbi hónapokban. Ő, aki a mélázó Ady Endre szemeivel maga volt a szemlélődő békesség családunk legakaratosabb, legindulatosabb lényévé nőtte ki magát. Hirtelen haragú, hirtelen örömű, csupa lendület. És: tetőtől talpig férfi. Kiemelt figyelmet fordít mindenre, aminek motorja, kereke, propellerje van. Összerak, szétszed, felmászik, benyúl, és járja a maga külön útjait. Továbbá: rengeteget rajzol. Autót és mosógépet, elsősorban. Egészen fantasztikus, ahogy a rajzkészsége fejlődik. Kb három hónapja rajzol ennyire intenzíven: a kis pontoktól indult, aztán jöttek a lendületes vonalak, most már zárt köröket rajzol, azokból lesznek az autók és mosógépek. Kedvenc mesekönyve a Mickáéktól kapott Kipkopp, egy nézegetős könyv (aminek az a címe hogy Nézegetős könyv). Még mindig oda van Kisvakondért, remélem ez enyhül nála, mert én már nagyon unom.

Imre átesett ötödikben a tűzkeresztségen. Természetesen a maga spektrum zavaros módján kivívta az új osztály ellenszenvét, és nem az a típus aki új fiúként könnyen beilleszkedik. Volt minden, verekedés, sírás, szenvedés, lelkizés. Amivel nagyon mázlink van, az a pedagógus háttér. Remek, megértő tanárok, akik megértették Imre - nem mondanám fogyatéknak - különcségeit, és tényleg rádolgoznak arra, hogy a lehető legjobb jöjjön ki belőle. Biztonságban érzem az iskolában, és ez borzasztó nagy szó.

Miki prekamasz korban landolt az új negyedikben, ahol természetesen ő sem tudott beilleszkedni, viszont itt nincs verekedés, veszekedés, sírás, csak néha mélabú. Új tancit szereti, de a régieket nagyon emlegeti. A tanulás is jól megy - ha macerálom - de alapvetően lusta. Nem egy kicsit, vagy nem időszakosan, hanem állandóan. Eszembe jutott amit Vekerdynél olvastam, hogy hagyni kell, a "lustaság" az az állapot, amiben a gyerek megemészti a saját élményeit, átéli az életét. Úgyhogy igyekszem nem zavarni a köreit, ámbátor aggódva figyelem, hogy fizikailag nem fejlődik, elmackósodott. Hátha változik ez a dolog, elől járok a jó példával. Amúgy igazi lélekember, lehet vele nagyokat beszélgetni.

ÉÉÉÉéééés még mindig főállású tevékenységünk a patkányolás, amikor bevonolunk a nagy családi ágyba (amelyet az enciklopédia britannika köteteivel kellett felpóckolnom, mert nem bírta a nagycsaládos terhelést) és beszélgetünk, fánkot eszünk, és vicces filmeket nézünk. Mind az ötön.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://ebattak.blog.hu/api/trackback/id/tr132655938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.