Az úgy történt, hogy amíg én Imre és Miki igyekeztünk haza a városból, Karácsony este, a mi kis falunkba, addig Csaba óvatlanul felment a szobájába dolgozni.

Gábor meg egyedül maradt a viziló, a maci és a többiek társaságában, lent a kiságyában.

És pont ezalatt jött meg az Angyal.

Szóval már megint nem látta senki az Angyalt, csak a végeredményt, hogy ott a fa, ott vannak az ajándékok. Senki, csak Gábor. (Plussz a viziló, a maci meg a többiek.)

Most Imre azon drukkol, hogy vajon elfelejti-e Gábor, hogy mit látott, amíg megtanul beszélni, vagy megjegyzi, és akkor majd végre elmeséli, hogy milyen figura is ez az Angyal.

Nna, szóval most várjuk, hogy Gábor tanuljon meg beszélni.