Egyre nagyobb gubancban vagyunk Imre román (nem)tudásával kapcsolatban, év végén országos felmérő a negyedikeseknek három tantárgyból, ebből az egyből - ha nem történik valami csoda - elhasal. Tanítónénik magántanárt javasolnak, és én lelkesen nyomozok is, ki lenne a legjobb. De szép csendesen meg vagyok győződve, hogy nem magántanár kell neki, hanem román nyelvű társaság (ez a legnehezebb, a magyar és a román gyerekek nem keverednek, békés kis gettókban élünk). Én igyekszem vele csak románul beszélni, de ez rém kínos, mintha büntetésben lennénk. A másik megoldás, hogy bekapcsoltam háttérzajnak a Minimaxot románul, eddig mindig szigorúan nem néztünk rajzfilmcsatornát, na most tessék. És abszurd az abszurdban hogy nézik a Magyar Népmeséket - románul. Ma volt a Rátóti csikótojás:))) Az az érzsem, hogy olyan a feje, mint egy legós veder. Jó sok román szókocka van benne, de hogy fognak összeállni? Mamám, segíts, egy évünk van ahhoz, hogy erős középfokon megtanuljon beszélni.
2009.09.26. 11:53
Nyelvtanulás
Címkék: imrológia
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://ebattak.blog.hu/api/trackback/id/tr361408318
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ingrid 2009.10.01. 14:39:10
Isten hozott a klubban, kedves Imre kolléga :)))))
Én vagyok az a gyerek (már nem egyébként, de anno igen...), aki Anyukádtól pár száz méternyire nőtt fel egy románokkal teletelepített lakótelepen, egy erősen magyar nemzeti tudatú családba, akinek "én csak jót akarok" célzattal az anyukája román társaságot verbuvált össze, és láss csodát!
A Supuru de Jos és Sus- ról származó gyerekek rövid időn belül kitűnően megtanultak magyarul :) Nekem köszönhették mindezt! És a mai napig ezen nevetek, ha eszembe jut, bár a nyelvtanulás terén nem lett volna rossz, ha a román meglenne vagy ha a román regényeket tényleg románul olvastam volna ki és nem a fordított verziókat (ami nem volt lefordítva, azt én el sem olvastam....)
Hát, részemről ennyi ...
Én vagyok az a gyerek (már nem egyébként, de anno igen...), aki Anyukádtól pár száz méternyire nőtt fel egy románokkal teletelepített lakótelepen, egy erősen magyar nemzeti tudatú családba, akinek "én csak jót akarok" célzattal az anyukája román társaságot verbuvált össze, és láss csodát!
A Supuru de Jos és Sus- ról származó gyerekek rövid időn belül kitűnően megtanultak magyarul :) Nekem köszönhették mindezt! És a mai napig ezen nevetek, ha eszembe jut, bár a nyelvtanulás terén nem lett volna rossz, ha a román meglenne vagy ha a román regényeket tényleg románul olvastam volna ki és nem a fordított verziókat (ami nem volt lefordítva, azt én el sem olvastam....)
Hát, részemről ennyi ...
Hozzászólások