Csittszentiványi Mama, pontosabban dédi (aki Csabának a Mamája) meglepett bennünket egy gyönyörű, hatalmas, sárga, házikoszton nevelt, bögyösfaros tyúkkal. Nyuszimamás házitésztás gyöngyöző, illatos, vasárnapot bearanyozó, répákkal dúsított húsleves lett belőle.
Az ilyen tyúkoknak az a tulajdonsága a boltiakkal szemben, hogy anatómiai szempontból teljesen működőképesek: van májuk, zuzájuk, éééés van bennük tojás. Ez a tojás egészen különleges ugye, mert még nincs héja, és amikor a külön elbánásmódba részesülő ebattáknak az ember megsüti a különbejáratú házi csirkemájat, akkor a tojás is bele kerül a serpenyőbe.
Imre szemfüles volt, azonnal kikapta a serpenyőből a tojást, amint kész lett és hamm be is kapta. Volt, nincs.
Miki kommentárja: "Jaj Imre, képes voltál megenni az egész tojást az szegény kis öcséd elől, aki még sokkal kisebb mint te és fejlődnie kell, és szüksége van a kálciumra, ami a tojásban van benne"
Hála istennek, Csaba talált a tyúkban mégegy tojást. Úgy hogy Miki esetében újra kell fogalmazni a "mi volt előbb?" kérdést.
Hozzászólások