Ma voltam egy olyan helyen, ahol sok középkorú férfi gyűlt össze. Igazi elvbarátok, valamikori kocsmatársak, besúgók és besúgottak, üzletfelek, titkos randikon egymásnak falazók, nők nélkül sörözők. Megélték a diktatúrát, a rendszerváltást, az eredeti tőkefelhalmozást, a lelkesedést, a kiábrándulást. Alkoholizmust, reformkonyhát, mikrohullámú vásárlást, autócserét, kertrendezést. Mi marad belőlük a gyerekeikben? Milyen apák voltak 1974-ben? 1983-ban? 1997-ben?
Hozzászólások