Most hogy jön az iskola, ismét elkapott bennünket a pánik, hogy Imre nem tud románul. Nagyon furcsán nem tud románul, mert időnként olyan szavakat mondd, amikről fogalmam sincs, honnan szedi őket, rendszerint viszont egy egyszerű tőmondatot sem tud összerakni. Belegabalyodik a lét ige ragozásába, fogalma sincs egyesszám-többesszámról, egyeztetésekről. Nem megy na. Pont úgy nem tud nyelvet tanulni, ahogyan nem tud "klasszikus" módon szabályokat követni, a szavak különös, öntörvényű rendben vannak a fejében.
Valami szabályszerűség mégis van benne ez tény.
A következő beszélgetés hangzott el kettőnk között, írom románul és magyarul is, hogy mindenki élvezhess:
- Ce maninci Imre? (Mit eszel imre?)
- Caine! (Kutyát)
- Ce maninic?! (Mit szel?!!!)
- Maine. (Holnap)
A poén az, hogy a kenyér (paine) szóalakja nagyon hasonlít a kutya (caine) és a holnap (maine) holnap szóalakjára. Imre pontosan tudta, ezért is cukkolt és poénkodott.
A végén még azt is hozzátette, hogy
- Nu pe Bandi! (Nem Bandi kutyát eszi)
Csak azt nem értem, ha valaki nem ismer egy nyelvet, nem tud beszélni, akkor humorizálni hogy tud nagyon idegennyelvül?
Hozzászólások